Álmodtam álmomban...

Kovács László 
Álmodtam álmomban...
 
Anyám, tegnap álmodtam veled,
itt voltál velem Te, mint régen,
én fogtam két remegő kezed,
óvatosan, hisz oly törékeny.
 
Anyám, tegnap álmodtam veled,
álltál a kiságyam mellett,
gyerek voltam, lázas és beteg,
fejemen oly jó, hűs a kezed.
 
Most nehogy elmenj, nehogy levedd!
Kérlek, maradjál még itt velem,
simogasd még kócos gyermeked,
most nem... nem szabad veszítenem!
 
Egyszer már elveszítettelek,
nem búcsúztál, mentél szó nélkül,
itt hagytad nekem a gyászt s telet,
itt hagytad hiányod emlékül.
 
Ne menj!...elmesélem életem,
mi történt, mióta elmentél,
hogy lépkedtem át az éveken,
mióta te nem ölelhettél.
 
Anyám, éjjel álmodtam veled,
Anyám, szép volt tőled éjjelem.
Jó Anyám, tudod, mit álmodtam?
Azt, hogy tegnap álmodtam veled.
 
Lemorzsolok két kis könnycseppet,
egyedül vagyok, nem érezlek,
szétnézek... a szoba már üres,
de a függöny még kicsit lebeg...
 
Kovycs59